Nagyon kevés olyan tanár van, aki nem a tantárgyat tanítja, hanem a gyereket. Ez igaz az edzőkre is. Az edzői szakmának csak az egyik része a csapat taktikai és fizikai felkészítése, a másik, legalább ennyire fontos terület az egyénnel, a játékossal való foglalkozás.
Az alábbi írás James Vaughan: A legújabb kutatások: a világ legjobb edzőinek legfontosabb jellemzői című cikke alapján készült.
Ahogy ígértem csütörtöki bejegyzésemben, következzenek az általam megfigyelt gyakorlattípusokra konkrét példák elsősorban az U7-U12 közötti korosztályok képzéséhez. Természetesen más korosztályokban is ki lehet próbálni ezeket a gyakorlatokat!
Eddigi tapasztalatom alapján összefoglalom mindazt, ami az U7-U12 közötti korosztályok képzésére jellemző a katalán tartományban.
Hiába hozunk külföldi edzőket a magyar felnőtt csapatokhoz, attól nem lesz jobb a labdarúgásunk! A magyar foci színvonalát csak mi, magyar edzők tudjuk megváltoztatni azzal, hogy 12 éves korig olyan munkát végzünk a ránk bízott gyerekekkel, amivel esélyt adunk nekik a profi karrierre, sportágunknak pedig a felemelkedésre!
Néhány hónapos spanyolországi tartózkodásom természetesen nem elég arra, hogy teljes, átfogó képet kapjak az itteni képzés minden területéről, de a fő jellemzőket összeszedtem.
A kép a Hargitán készült, 2011 őszén. Mikor a pályákról, körülményekről esik szó, mindig ez jut eszembe. Sokan még mindig az mondják, hogy nincs elég pálya, nem jók a körülmények a magyar futballban. A valóság azonban az, hogy futballistákból és futballozó gyerekekből nincs elég.
Amióta itt élek Barcelonában, nagyon sok utánpótlás edzést nézhettem végig. Keresem az okokat, hogy mitől jobbak a katalán gyerekek, mitől jobb a katalán futball, mint a mienk, a magyar.
