Eddigi tapasztalatom alapján összefoglalom mindazt, ami az U7-U12 közötti korosztályok képzésére jellemző a katalán tartományban.
Elöljáróban annyit, hogy az U7-es korosztályok képzését megelőzik az ennél kisebb, előkészítő korosztályok, ahol kiemelten a labdaérzékelés fejlesztésével foglalkoznak játékos formában, de erről részletesebben majd egy másik alkalommal írok.
Az U12-es korosztályig bezárólag Futball 7 néven versenyeznek a gyerekek, ami azt jelenti, hogy 6 mezőnyjátékos és egy kapus játszik, félpályán keresztbe az öt és feles magasságában és a félpályától is körülbelül 5 méterrel beljebb meghúzott oldalvonal között, 5x2 m-es kapukra.
Ennek a létszámnak megfelelően és ebből kiindulva alakul a képzésük is.
A mérkőzéseken a játékidő az U7-8 korosztályokban 4x10 perc, az U9-10-ben 4x12 perc majd az U11-12-ben 4x15 perc. Két negyed után váltanak térfelet a csapatok. A negyedek közötti szünetekben cserélnek az edzők. Ezt nagyon jónak látom, mert így könnyen be lehet tartani azt az alapelvet, ami a kis korosztályoknál kötelező kell hogy legyen, azaz hogy mindenki kapjon megfelelő játékidőt!
Nem elhanyagolható ez a szempont hiszen így a gyerek biztos lehet, hogy abban a negyedben végig játszik, még ha hibázik is-egy stresszfaktorral kevesebb. A lecserélt játékos természetesen a másik szünetben visszamehet, oda-vissza lehet cserélni. Barcelonában szabály, hogy legalább egy negyedet minden gyermeknek játszania kell!
Ezek a korosztályok jellemzően hármat edzenek hetente a kiemelt kluboknál, az alacsonyabb osztályokban inkább a két edzés az általános.
Egy-egy edzésen 80-90 percet töltenek a pályán a gyerekek, általában 3-4 fajta gyakorlatot, blokkot csinálnak végig, közben többször megszakítva a gyakorlatokat magyarázattal, oktatással. A blokkok közötti pihenőidőben isznak, pótolják az elveszett folyadékot. Ez szinte kötelező, kulacs nélkül senki nem mehet edzésre!
Ennek jelentőségét egy külön bejegyzésben foglalom majd össze, mert nagyon fontosnak tartom.
A kiemelt, elit klubok jellemzően 8 és 12 fő közötti létszámmal dolgoznak egy-egy csoportban, mindig legalább két edző vezetésével.
A kisebb klubokban, alacsonyabb osztályú csapatoknál természetesen több gyerekkel foglalkoznak, de itt is a legtöbb helyen két edző jelenlétével. Egy tapasztaltabb kollégát látok, akinek a munkáját egy fiatalabb, megítélésem szerint még aktív felnőtt vagy ifjúsági korú játékos segíti, mint "segítő edző".

Ezt a gyakorlatot feltétlenül meg kellene honosítani nálunk, hiszen anyagi vonzata nem jelentős, míg pozitív hozadéka szinte felbecsülhetetlen. Precízebb, jobban szervezett és intenzívebb edzéseken, több figyelem jut egy-egy gyerekre, ezáltal hatékonyabb lesz a képzés és a nevelés, valamint a tehetséges, magában a futball iránt elhívatottságot érző fiatalok érzelmileg a klubhoz kötése is egyszerűbb.
Az ebben a korosztályban látott edzéseken a következő gyakorlattípusokat figyeltem meg (elsősorban a Barcelona, Espanyol és Damm edzésein, de több más egyesületben is):
Technikai elemek tanulása, gyakorlása labdás koordinációs feladatokkal, jellemzően kapura történő befejezéssel. Ezek a gyakorlatok nagyban hasonlítanak a hazai edzők által is ismert és alkalmazott gyakorlatokhoz, de mindent a lehető legnagyobb sebességgel hajtanak végre, különösen a technikai elemeket, átadásokat és átvételeket.
Párharcok, 1 vs 1 elleni gyakorlatok versenyszerű végrehajtással, teljes intenzitással.
Létszám előnyös illetve hátrányos helyzetek megoldása- labdakihozatalok, támadás befejezések kapura. Közös jellemzői szintén ezeknek a gyakorlatoknak, hogy törekednek a minél gyorsabb végrehajtásra, kezdve az erős átadásoktól, kemény mélységi passzoktól egészen a gyors befejezésekig.
Kis játékok alkalmazása. Ezeket a játékokat főként joker játékosokkal játsszák, akik mindig a labdabirtokló csapattal vannak, így teremtve állandó létszámfölényt és segítve a labdabirtoklást. A joker játékosok kerülhetnek szélre és középre is, a kapuk vagy céljátékosok is különbözőképpen lehetnek elhelyezve, ahogy a játékterület mérete is folyamatosan változik, mindig az adott játék céljának megfelelően. Ezeken a játékokon keresztül fejlesztik a gyors döntéshozatalt és a döntések gyors és pontos kivitelezését, valamint a pozíciók elfoglalását és azok tudatos elhagyását-cseréjét. Természetesen nagy figyelmet fordítanak az alapelvek betartására, úgy mint a labda elvesztésekor a terület zárására, megszerzésekor pedig a terület nyitására.
Ahogy az FC Barcelona képzési alapelveiben ezt nagyon egyszerűen megfogalmazták: ha elveszítjük a labdát - mindenki egy lépést előre (labda felé), ha megszerezzük, mindenki egy lépést hátra (el a labdától).
Ugye milyen egyszerű, csak be kell tartani, következetesen!
Itt kell megjegyeznem, hogy az utolsó két pontot külön kezelem, mert úgy érzem, hogy a kettőt külön kell egy kicsit oktatni, és a játékban kell majd integrálni, megválasztva hogy mikor van lehetőség és kell gyorsan előre játszani és mikor kell biztosan labdát birtokolni és türelmesen keresni az alkalmat a mélységi játékra.
Az általam megfigyelt edzéseken ezeket a gyakorlatokat alkalmazzák 15-20 perces blokkokban. A bemelegítés alkalmával, amire 4-5 percnél nem szánnak többet, vagy a blokkok közötti szünetekben, amikor például pályát kell átrendezni, végeznek egyéni labdaérzékelést fejlesztő gyakorlatokat vagy párosan átadásokat-átvételeket.
Az edzések részét képezik még a stabilizációs és törzs-izomzat fejlesztő gyakorlatsorok, amiről már részletesebben írtam és amire még fogunk újabbakat is javasolni.
Csináltatnak még labda nélküli koordinációs gyakorlatokat is, létrával, karikákkal, kis gátakkal és egyéb segédeszközökkel. Van ahol ezt külön blokkban és van ahol egy más jellegű gyakorlat részeként jelenik meg, amire főleg a Damm edzésein láttam példát és közre is fogom adni.
Az edzések fő részét azonban az elején említett 4 típusú gyakorlat teszi ki, ezekből épül fel a képzés. A többi gyakorlat kiegészítés és mindennek megvan a szerepe- de vigyázni kell a súlypontokra, minek mekkora, hány százalék szerepe van egy játékossá válás során!
Abban a meggyőződésemben nem tudnak megingatni, ami szerint az elmúlt több mint 20 évben dolgoztam és ami itt egyre inkább megerősítést nyert, hogy futball csak futballal lehet oktatni és labdarúgót csak labdarúgó-specifikus edzésgyakorlatokkal lehet kinevelni, mert ezek fejlesztenek minden képességet, amire egy profi labdarúgónak szüksége van!
Aztán később, a nagyobb korosztályoknál egy-egy képesség kiemelt fejlesztése más jellegű edzésmódszerekkel előkerülhet (pl. konditermi edzések), de csak mint kiegészítés, nem mint fő irányvonal!
A következő, hétvégi írásomban a fentebb ismertetett gyakorlatokra fogok javasolni egy-egy példát.