Az előző írásban a csapatjáték kialakításának foglalkoztam.
A folyamatos csapatjáték kialakítása sokszor nehézségbe ütközik a gyerekeknél.
Nem elég a szélességi nyitást megtanítani nekik labdabirtokláskor, a mélységi elmozgást, a pozíciók tartását és az egymáshoz való optimális távolságot is oktatni kell. Tudatosan el kell osztani a játékterületet a folyamatos játék megteremtéséhez. A kezdetekkor mindenki labda felé mozog, így a labdás játékos előtt lezárják a területet, nem alakul ki gördülékeny összjáték.
A pozíciók megtartására, szélességi és mélység területek nyitásának oktatására jó gyakorlatok azok a típusú játékok, amikor zónákra osztjuk a játékterületet. A zónákon belül meghatározhatjuk a védekező, labdaszerző játékosok létszámát és taníthatjuk labdabirtokló játékosainknak, hogy a pozíción belül mennyire mozogjanak el, hol kérjék a labdát és merre folytathatják a játékot.
A következő gyakorlatsor a 6+1 csapatjáték felépítésére ad segítséget, 2-1-3 felállási formában.
Első gyakorlat: 3vs1 elleni játék a zónákban.
4 zónát alakítunk ki, a zónákon belül 1-1 labdaszerző játékossal, így mindenhol 3vs1 elleni játék lesz. A labdabirtoklók meghatározott vonalak, sávok mentén mozoghatnak, hogy kialakítsák minden zónában a három labdabirtokló játékos létszámát, megtartva az egymáshoz való távolságokat. 2-3 átadás után mindig másik zónába kell átvinni a labdát. 1-2. kép
Második gyakorlat: 5vs2 és 4vs2 elleni játék 2 zónában.
A 2 védő, 1 középpályás és 2 visszamozgó szélső 5vs2 elleni játékot alakít ki az első zónában. Innen a támadó zónába feljátszva a labdát 4vs2 elleni játék alakul ki a 2 szélső fellépésével és a középpályás játékossal. Folyamatos játék a zónák között. 3. kép
Harmadik gyakorlat: 6vs4 elleni játék.
A négy védő szabadon mozoghat a zónák között, bárhol labdát szerezhetnek. A labdabirtoklóknak ekkor is törekedniük kell a pozíciók megtartására, a pozíciókon belüli elmozgásokra. 4. kép
Természetesen mindegyik fokozatnál, játéknál feladatot kell adni a labdaszerzőknek is a labda megszerzésekor.
Javaslom, hogy a kapusokat is vonjuk be a gyakorlásba. Akkor életszerű a gyakorlás, ha mindig ők kezdik a labdakihozatalt, kipasszolva a labdát. A védők pedig labdaszerzéskor gólt érhetnek el, ezzel is kényszerítve a labdabirtoklókat a labda elvesztésekor az azonnali visszatámadásra. 5. kép
A támadók mögötti területre is elhelyezhetünk kaput, ekkor a középső támadó majd az egyik szélső játékos megjátszása után támadást vezethetnek a labdabirtoklók kapura visszafutó védők ellen. Az ábrán 4vs2 elleni befejezést láthatunk, de természetesen más létszámokat, befejező és védekező játékosokat is meghatározhatunk.
6. kép
Az ismertetett gyakorlatsor természetesen nem egy edzés anyaga, de egymásra épülve 3-4 hét alatt nagy előrelépést lehet elérni a gyerekek labdabirtoklásában és a támadások felépítésében.
Egy fajta felállási formához javasoltam gyakorlatokat- természetesen más felállási forma is elképzelhető. Az edzőnek tudnia kell, mit és hogyan akar játszani a csapatával, és akkor saját maga is ki tud találni hasonló játékokat a csapatjáték kialakításához.
Persze akkor, és csak akkor, ha van elképzelése arról, hogyan akarják a labdát birtokolni, hogyan akarják azt az ellenféltől megszerezni és mik a teendők az átmenetekkor. Egy szóval ha van elképzelése a játékról.