A holland képzéssel foglalkozó sorozatunk utolsó részeként Bodnár Gábor az Ajaxnál szerzett tapasztalatait adja át. Örömmel és reménységgel tölt el, hogy vannak magyar edzők, akik tanulni és fejlődni akarnak. Mert ez a titka labdarúgásunk felemelkedésének. Külön öröm, hogy vannak, akik át is adják mindazt, amit látnak és hallanak. Mindazok nevében, akik olvasták Gábor sorozatát, köszönöm hogy megosztotta velünk tapasztalatait!

Hollandiai tanulmányutunk utolsó három napján az Ajax csapata látott minket vendégül. Ed van Schaick, az akadémia szaktanácsadója volt a vezetőnk. Délelőttől kora délutánig előadások és edzéslátogatás volt a program, délután pedig szabad edzéslátogatás és szakmai beszélgetés a klub edzőivel.

Az infrastruktúráról annyit, hogy elképesztő mennyiségű pénzt fektetnek a folyamatos fejlesztésekbe. A pályák be vannak kamerázva az edzések, mérkőzések elemzésére, az atlétika pályán mozgáselemző rendszert használnak, a kapusoknak kapura rúgó gépezet áll rendelkezésre a fejlődéshez és még sorolhatnám. Ez egy nagyon más világ mint az összes többi klub, azonban azt szögezzük le, hogy nem ezeken múlik nagyrészt, hogy sikeresek.

Az első csapat célja természetesen minden évben a bajnokság megnyerése, az akadémia célja pedig, hogy minden évben 2-3 játékost feladjon az első csapat keretébe. Egyedül a teljesítmény számít nekik. Ha van egy 23 éves játékos a csapatban, de úgy látják, hogy egy 19 évesben több potenciál van, akkor eladják az idősebb játékost és rögtön beteszik helyére a fiatalabbat.

A futball specifikus képességeket és a viselkedést fejlesztik. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a játékosoknak legyenek értékeik, elveik, hogy normális életet tudjanak élni a labdarúgáson kívül is.

Edzések az Ajax Akadémián:

• U8-U12: heti 4 edzés(2 óra) + mérkőzés
• U13-U16: heti 4 edzés(1,5 őra) + mérkőzés
• U17-U19: szerződéssel rendelkező játékosok heti 6-7 edzés(1,5 óra), szerződés nélküliek heti 4 edzés + mérkőzés

Ezen felül természetesen vannak egyéni edzések is. Továbbá ha valakinek valamilyen lemaradása van a többiekhez képest és ezért nem tud végigedzeni intenzíven másfél órát, akkor 1 óra után külön szakemberrel dolgozik tovább.

Érdekes lehet, hogy ők a kisebbekkel edzenek 2 órát, azonban ez azért van mert tudják, hogy sokszor a kicsikkel nem lehet ténylegesen minden pillanatban maximális intenzitással dolgozni. 12 éves kortól gyerekek már vannak olyan fejlettségi szinten, hogy ez megvalósítható.

Azt viszont el kell mondjam, hogy amikor az U9 és U10-es csapatokat figyeltem és ugyan azokat a cseleket, labdavezetéseket láttam, amiket otthon mi is csinálunk, tényleg leesett az állam.
Olyan sebességgel csinálják, hogy olyat otthon valóban nem látni.

Az Ajaxnál ha a vonalig tart a gyakorlat, akkor a vonal után 1 méterrel kezd el lassítani a játékos. Addig nagyon gyors a labdavezetés, a ritmusváltás és a csel, majd abból még rágyorsítanak. És fokozzák a sebességet, még a vonalon túl is!

Ezt kell kihoznunk otthon is a fiatalokból. Mindezt körülbelül 30 percig csinálták így, variálva a cseleket, és persze megfelelő pihenő időt adva 2 végrehajtás között.

Edzés felépítése:

• Bemelegítés – Első szint;
• Core 1 – Második szint;
• Core 2 – Harmadik szint;
• Játék – Negyedik szint;

Ők úgy edzik tehát a játékosokat, hogy a különböző fázisok (Core 1 és 2 nem a core izmok erősítését jelenti) különböző nehézségi szinteket képviselnek és ezt tudatosítják a játékosokban is. Így mindenki úgy érzi, hogy amikor átlépnek a következő részre, akkor már magasabb szintet képviselnek.

Ez egyszerű mentális képzés is. Az edzők azt akarják elérni, hogy az edzés a gyerekek számára csak egy minta legyen. Azokat a dolgokat amit ott tanulnak, azt szabadidőben tovább gyakorolják és fejlesszék. A Playstation hatása nekik óriási problémát okoz, mert egy fiatal gyereknek heti 20-24 órát kellene labdarúgással töltenie ahhoz, hogy jó játékos váljon belőle. Ezt azonban már csak keveseknél tudják elérni.

Kompenzálni tudnak, például azzal, hogy az Ajaxnak külön ligája van ahol tényleg csak a legjobb profi klubokkal játszanak.

A mozgásszegény életmód miatt ott is sok baj van a gyerekek életkorhoz viszonyítva fejletlen mozgásával, ezért specialistákat alkalmaznak. (Itt megjegyezném, hogy az én véleményem szerint ezeknek a tréningeknek is a labdarúgó felkészítésre kell törekedniük és labdarúgó környezetben – nem izoláltan – kell véghezvinni.)

U8-U10-es korosztályban 6:6 ellen játszanak (5 mezőnyjátékos+1 kapus), U11-U12-ben 8:8 ellen (7 mezőnyjátékos) és U13-tól kezdve 11:11 ellen.

U12-ig úgy játszanak mérkőzéseket, hogy 4x15 perces a mérkőzés, kettéválasztják a csapatokat és két pályán egyszerre játszanak, majd 15 perc után az egyik csapat játékosai mindig pályát cserélnek. A végén pedig összesítik a gólok számát és így dől el, hogy ki volt a győztes csapat.

U12-ben néhány cserejátékos van csak a padon, a kisebbeknél pedig senki. Mindenki játszik, U8-ban tehát 12 játékos van a csapatban és ami még érdekesebb, hogy U11-ig csak 1 kapus van a keretben és mindig egy mezőnyjátékos védi a másik kaput. U12-től 2 kapus van már a csapatokban.

Mit néz az Ajax a játékosokban?

• Technika (7-10 éves korig);
• Labdarúgó intelligencia (Mit csinál a játékos labdával és labda nélkül?);
• Személyiség(kreatív, felelősségteljes, törődik a többi játékossal);
• Sebesség (fordulat-fordulás, felgyorsítás-lelassítás, atletikus képességek);

Az az elvük, hogy 3 ezek közül szükséges és elengedhetetlen, magas szinten. Ha 1 hiányzik akkor a többivel tud kompenzálni, ha több hiányzik, akkor már esélytelen, hogy profi labdarúgó váljon valakiből.

A legtöbb esetben ők is a legrobbanékonyabb gyerekeket keresik, mert a gyorsulás sebességét ez határozza meg leginkább. Az pedig, hogy valaki milyen gyorsan tud felgyorsítani azért lényeges, mert a mérkőzések egyre inkább az átmenetek fázisában dőlnek el (támadásból védekezésbe vagy védekezésből támadásba). Ezek a fázisok rendkívül rövid ideig tartanak, viszont maximális sebességet követelnek meg. Én is ezt vallom és szeretném majd ezt a témát egy másik írásban bővebben is kifejteni.

Az Ajax filozófiája

Az egyik oktatáson amit Ed van Schaick tartott nekünk, olyan dolgot mondott aminek egyrészt nagyon örültem, másrészt pedig óriási dühöt is váltott ki belőlem. Azt mondta, hogy az Ajax filozófiája az 50-es évekbeli magyar csapatra vezethető vissza, az egész abból a gondolkodásból indult ki és ennek a stílusjegyeit még ma is viselik (az előző írásomban már említettem az Ajax II meccsen látottakat). Utána pedig a brazil válogatott, majd a Johann Cruyff és Pep Guardiola féle Barcelona voltak még iránymutató hatással a csapatra. Én erről már korábban olvastam, tehát meglepetésként nem ért engem. A társaim azonban rendkívül meglepődtek.

Dühös lettem, hogy mindazt az értéket amit elődeink képviseltek, mára mi magyarok elvesztettük. A hollandok pedig ma is az egyik legjobban működő rendszert építették rá.

Dühös lettem, mert a társaim, akik a labdarúgásban jártas emberek, semmit sem tudnak rólunk, a múltunkról. Azt se tudják már lassan a fiatalok, hogy ki is volt Puskás vagy Kubala.

Azonban rájöttem, hogy ez csakis a saját hibánk. Mi tehetünk arról, hogy körülbelül 50 éve eltűntünk igazából a térképről. Ezért dolgozzunk keményen, hogy ezt megváltoztassuk. Ezért kell a szellemi tudásba végre belefektetni nekünk magyaroknak is, és nem csak az infrastruktúrába, mert attól még nem lesznek se jobb játékosaink se pedig jobb edzőink.

Szóval csütörtökön és pénteken oktatás és edzéslátogatás (plusz még a Feyenoord - Herenveen mérkőzés) szerepelt a programban, szombaton pedig egész nap utánpótlás mérkőzéseket néztünk.

Az egész héttel kapcsolatban természetesen azt kell mondjam, hogy rettentő sokat tanultam. Ezeket próbáltam összeszedni és leírni. Remélem, hogy aki elolvasta annak hasznos információkkal tudtam szolgálni Azt szeretném még hozzátenni, hogy ez az ő saját útjuk (mindhárom klubnak), amit nem lemásolni kell, hanem kivenni és hasznosítani belőle az értékes dolgokat.

A sorozat első cikke a Feyenoord bemutatásával itt, míg a második cikke az AZ Alkmaar ismertetésével itt olvasható.