Gábor és társai ezúttal a Real Madrid akadémiájának módszertanával ismerkedtek. Ismét egy olyan anyaggal találkozott, amit mindenkinek meg kell ismernie. Egy cél elérésének több útja lehetséges. Ez az út, ami véleményem szerint nekünk, magyaroknak, a magyar ember személyiségének nagyon is megfelelő. Már csak rá kéne lépnünk és végig is kellene mennünk rajta. Nem csak belevágva, elkezdve, majd félbehagyva, ahogyan azt évek óta csináljuk. Bodnár Gábor vendégszerző írása olvasható.

"Észfutball", avagy a Real Madrid Metodológia

Amikor először látogattunk el a Real Madrid Valdebebasi edzőközpontjába nagyon vártam, hogy megismerjem egy pici kis részletét annak, hogy milyen munka is folyik a csapatnál. Mikor megérkeztünk megnéztük a Juvenil A edzését (U19), akiknek az edzője Santiago Solari, majd körbevezettek minket az egész létesítményen.

Az biztos, hogy itt az első csapattól kezdve a legkisebb korosztály játékosain át senki nem szenved semmiben hiányt, azonban nem erről szeretnék most beszélni. Azért azt mindenképpen el kell mondanom, hogy nagyon jó érzés volt belépni a központba ahol az ajtó előtt Puskás mellszobra áll és büszkeséggel töltött el az is, hogy láthattam a magyar legenda madridi játékosigazolását.

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | Puskás Ferenc mellszobra mellett

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | Puskás Ferenc madridi igazolása

Azonban térjünk rá a lényegre. Mi lenne az első gondolat ami megszületik az ember fejében ha azt mondanám, hogy a Real Madridnál az edzéseken csak játszanak? Nagy valószínűséggel a legjobb esetben is az, hogy „ezt nem hiszem el neked”, sőt lehet hogy egyesek úgy vélnék, teljesen elment az eszem. Pedig, higgyük el, hogy erről van szó. Ezt nem én mondom, hanem maga az utánpótlás metodológia vezetője. A továbbiakban ezt és ennek a hátterét fogom kifejteni.

Kezdjük is azzal, hogy első nap körülbelül 3 különböző korosztály edzését volt alkalmam megtekinteni és folyamatosan jegyeztem fel, hogy mit és hogyan is csinálnak.

Figyelve a gyakorlásokat az az érzés fogott el, hogy itt valami elképesztő egységben dolgoznak. Volt, hogy párhuzamosan két edzést jegyzeteltem le és egyszer csak azt vettem észre, hogy ugyan azt csinálják mindkét csapatnál, apró változtatásokkal, de ugyan az volt a fő irányelv, ugyan az volt a megoldandó probléma lényege.

Ezt vettem észre a 11 évesek, 15 és 18 évesek edzésén is. Hazafelé folyamatosan járt az agyam és próbáltam megfejteni a részleteit, mindannak amit láttam. Abban biztos voltam, hogy olyan egységes koncepció alapján dolgoznak amilyet eddig még nem volt alkalmam közelebbről megfigyelni. Számomra megdöbbentő volt, hogy ez körülbelül 3 óra alatt lecsapódott.

Másnap amikor a Metodológia részleg vezetője Juan Luis Martínez Garcia oktatott minket és előadta, hogy milyen utat is követnek, akkor vált világossá minden, és akkor álltak össze nagyrészt a dolgok is a fejemben. Nemcsak az ő munkájukról, hanem az egész addig Spanyolországban töltött időről, hogy mennyire sok összefüggés is van a taktikai periodizáció, Barcelona, Real Madrid, alapvetően a spanyol, portugál de még a horvát labdarúgás módszerei között is.

Juan Luis egy valenciai származású edző aki dolgozott az Espanyolnál, majd a Dinamo Moszvkánál és nyártól a Real Madrid képzéséért felel. Katalóniában töltött időszaka alatt megalkotta a Smartfootball elnevezésű módszerét, amit először Moszkvában vezetett be és 3 éves munka után 2014-ben első orosz csapatként megnyerték az U15-ös korosztályban a Manchester United Premier Cup World Finals tornát. Nem azt akarom mondani, hogy ez az eredmény annyira fontos és mértékadó lenne, azonban az valamit mégis csak jelent, hogy egy orosz csapat addig soha nem látott eredményt tudott elérni.

A Smartfootball lényege, hogy intelligens és kreatív játékost formálnak a gyerekekből. Ez a módszer egyszerű és alkalmazható minden korosztályban és minden csapatnál.

A Smartfootball

• A Smartfootball az agyra épül és
• minden olyan dolgot tartalmaz és megenged amit látunk egy labdarúgó mérkőzésen.

Az agyon múlik minden döntéshozatalunk, a végrehajtások és az izmaink működése is.

Mivel minden ember különböző ezért mindenki agya különbözően formálódik. Az ő felfogásuk szerint a labdarúgó edző egy „agyi formáló” (configurador el cerebro) szerepet tölt be.

A labdarúgó mérkőzés pedig folyamatos döntések meghozatala. Ezért lényeges tudnunk a következő kérdésekre a választ:

• Hogyan működik az agy?
• Hogyan tanul?
• Hogyan dönt?
• Hogyan változtat?
• Hogyan ingerelhető, hogy struktúrális változtatásokat kényszerítsünk ki belőle?
• Hogyan lehet segíteni, hogy új neuronkapcsolatok jöjjenek létre?
• Hogyan lehet fejleszteni a szinapszis szerveződéseket?

Természetesen a TF-en a BSc és a MSc képzésem évei alatt is tanultam az agyról, neuronokról, stb., azonban csak itt tudtam megérteni ezeket az ismereteket annak érdekében, hogy a gyakorlatban, az alkalmazott labdarúgásban tudjam kamatoztatni őket.

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | A neuronok közötti információáramlás (döntéshozatal) | Forrás: biologywedscomputer.wordpress.com

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | A neuron szerkezeti felépítése | Forrás: physicsworld.com/cws/article/news/2014/may/19/laser-mimics-biological-neurons-using-light

Fontos tudni, hogy minden döntésünk a neuronokon keresztül valósul meg. És az, hogy milyen gyorsan áramlik az információ a neuronok között, mitől függ? A mielináktól (myelinhüvely). Minél több a mielina, annál gyorsabban tud áramlani az információ. Vagyis annál gyorsabban tud a játékos döntést hozni, felgyorsítani, lelassítani stb.. A folyamat az észleléssel kezdődik, majd az agy analizál, döntést hoz és végrehajt. Így zajlik mind a technika, mind a taktika döntések meghozatala.

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | Labdarúgó mérkőzés egy 5 éves gyerek agyában

Hogy ez fejleszthető-e? Természetesen! A gyerekek agya nagyon fogékony a tanulásra, a fejlődésre.

A fenti ábrán láthatjuk, hogy a neuronok között nagyon kevés szinapszis kapcsolat van. Ezért nem képesek a gyerekek bonyolult döntéseket hozni a pályán, ezért nem képesek például szélességben, a területeket megfelelően elosztva játszani. Ezért látunk csak egy nagy gyerekcsoportot a labda körül. Nagyrészt még csak a labda és a láb közötti kapcsolat információi tudnak áramolni az agyban.

Ez azonban folyamatosan fejleszthető. A Dinamo Moszkvánál például 3 éves gyerekekkel kezdték el alkalmazni ezt a módszert. „Cuadrado” (négyzet) játékokat, csak nagyobb területet használtak, hogy több ideje legyen a gyereknek döntést hoznia. Így folyamatosan játékon keresztül rávezették a társakkal való összjátékra. Folyamatosan ingerelni kell az agyat, ingereket kell, hogy kapjon a gyerek.

És itt van a nagy különbség! A labdarúgó ingereket kell, hogy kapjon. Ennek pedig van egy fontos kritériuma. A labdarúgó környezetben történő fejlesztés.

Nem hiszem, hogy amikor 9-10 éves gyerekeket lépcsőztetnek, akkor az labdarúgó környezet lenne. Láttunk már valaha olyan pályát ami lépcsőzetes lett volna és ott kellett ugrania egy játékosnak?
A probléma az, hogy ha egy játékos valamit nem ért a pályán, akkor mintákat kell nekünk előállítani az agyában, hogy ezt hogyan tudja megoldani. Formálnunk kell az agyát, hogy megfelelő információt tudjon küldeni a lábizmaihoz.

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | Labdarúgó mérkőzés egy 8 éves gyerek agyában

Nemrég hallottam nyilatkozni egy magyar edzőt aki azt mondta, hogy rengeteg koordinációs gyakorlatot végeznek és mégse látja, hogy annyit javulna a játékosok koordinációja. Ezért ez szerinte vagy benne van egy gyerekben vagy nincs.

Persze nagyon meghatározó a genetika, azonban érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy vajon azért nem látni rajtuk, mert nem labdarúgó koordinációt fejlesztenek és nem labdarúgó környezetben?

Hol látunk egy labdarúgó mérkőzésen ahhoz hasonló mozgásokat amiket a koordinációs létrás gyakorlatokban végeztetünk a gyerekekkel? A félreértés elkerülése végett leszögezném, hogy mint kiegészítő munka itt is használnak különböző eszközöket, azonban a 1,5 órás edzésen a Real Madridnál ezek be vannak tiltva. Sérülteknél és különböző kompenzációs munkaként számolnak ezekkel, minden utánpótlás korosztályban.

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | Labdarúgó mérkőzés egy profi labdarúgó agyában

• Komplex, átfogó gondolkodásmód jellemzi az itt végzett munkát.
• Technika, taktika, fizikális, mentális felkészítés mind együtt jelenik meg minden gyakorlatban és így is elemzik ezt a játékot.
• Erő, gyorsaság, állóképesség és ezeknek különböző kombinációi, alfajai mind fejleszthetők a játékon keresztül.

Ezt vallják itt. Mert ez egy játék aminek viszont a hátterében a tudomány áll.

Továbbá a Real Madridnál elgondolkoztak azon, hogy mi a jó a gyereknek? Ha a gyerek azt gondolja, hogy:

1. „Fogunk az edzésen passzolni, futni, az edző meg fogja mondani, hogy mit és hogyan is csináljunk, majd a végén ha marad idő (és jók vagyunk) akkor játszunk.”
2. „Elmegyek edzésre ahol fogunk játszani, majd az edző fog tőlünk kérdezni néhány kérdést és utána megint játszani fogunk.”

Ők inkább a második verzióra szavaztak. Itt tilos megoldásokat adni a játékosoknak.
Kérdések által vezetik rá őket az adott szituáció megoldására. Ez a coaching.
Az edző kezében vannak a kérdések, a játékosok fejében pedig a válaszok. Ez egy sokkal nehezebb módszer, mint a fordított verzió, azonban hosszú távon sokkal nagyobb a haszna.

Ez a metodológia nagyon egyszerű, azonban ha jól akarjuk csinálni akkor nagyon mélyen bele kell magunkat ásni:

1. Elfelejtettek minden olyan munkát ahol nincs agyi aktivitás: játékmodellben, tanulási modellben, egyéni és együttes szinten is.

2. Elfelejtettek minden olyan technikai munkát ami nem illik a labdarúgó környezetbe: nincs statikus környezetben végzett munka, nincs olyan munka ami ne lenne motiváló hatású.

3. Problémákat használnak a tanulási modellben:

• kevés megkötés;
• több megoldási lehetőség;
• alkalmazkodnak a játékosok szükségleteihez (mire van szüksége egy játékosnak a pályán);
• kötelezve vannak a játékosok az észlelés-analizálás-döntés-végrehajtás folyamatára;
• reflexiós mintákat adnak annak érdekében, hogy egységesítsék a szempontokat.

4. Nem adnak megoldásokat a játékosnak, önvizsgáló tanuláshoz adnak fogékony ismereteket:

• az edző úgy korrigál, hogy a gyerekek adják a megoldásokat;
• az edző nem ad túlzottan sok információt;
• soha nem mondják el azt a játékosnak amire önmagától is rá tud jönni;
• ha a játékosok nehézségbe ütköznek akkor az edző segít és kérdések útján vezeti rá őket a megoldásra;
• az edzőknek is alkalmazkodni kell a tartalom újfajta átadásához.

5. Kérdések alkalmazása, hogy megoldják a problémát:

• Ki? Kiről gondolom, hogy tud nekem segíteni (konkrét szituációban)? Kinek tudok én segíteni?
• Mit? Mit tudok tenni, hogy ezt megoldjam?
• Hol? Hol gondolom, hogy ezt meg lehet oldani?
• Mikor? Mikor lehet ezt megoldani?
• Miért? Miért gondolom, hogy ez a jó megoldás?
• Hogyan? Hogyan gondolom, hogy ezt miként lehet megoldani?

6. A tévedéstől való félelem elfelejtése: a félelem a legsúlyosabb betegség, olyan mint a rák.

Kreatív játékosból eltűnhet a kreativitás, mert félelmet kelt benne a hiba lehetősége, ez edzői hiba. Tolerálják és megengedik a hibázást a játékosnak. A hiba egy lehetőség a tanulásra, a tévedés a tanulási folyamat része. A siker képlete nem egyenlő a siker mínusz hibák számával. A siker képlete a sikerek és hibák, amikből tanul, mínusz hibák amikből nem tanul. Pozitív megoldásokból történő következtetéseket alkalmaznak.

7. Pozitív érzelmi környezet kialakítása

Mit gondol a gyerek? Fogunk futni, passzolni vagy fogunk játszani és 20 percenként az edző fel fog nekünk tenni néhány kérdést. Melyik a jobb?

• Játékosokat képeznek, de értékeket is oktatnak.
• A gyereknek élvezni kell amit csinál, azon alapszik minden, hogy boldog legyen.
• Az edzőnek pozitív atmoszférát kell teremtenie.
• A játékosnak azt kell éreznie, hogy értéket kap az edzőjétől.
• Az egyéni és kollektív dicséretek elengedhetetlenek ahhoz, hogy formáljuk a játékosok agyát.

8. Problémák fizikai követelménye

Azt vallják, hogy mindent lehet fejleszteni a játékon keresztül. Például a robbanékonyságot üres területbe történő átvétellel első érintőből két védő közül kirobbanva, a gyorsaságot 5-10m-es labdavezetéssel, stb.

9. Tanulási modell: az agy formálása

Oktatási modelljükben óriási hangsúlyt fektetnek:

• területvédekezésre;
• a utolsó védő vonal feltörésére;
• a labdabirtoklásra;
• a pozíciós játékra;
• az átmenetekre támadásból védekezésbe, védekezésből támadásba: a letámadásra, a kontratámadásra;
• a gyors támadásokra;
• a rögzített szituációkra.

Az edzés 30 perccel a pályán történő gyakorlás előtt kezdődik. Az edző elmagyarázza a játékosoknak az adott nap edzését, célokat, követelményeket, stb.

A játékon keresztül oktatnak le mindent, a cél pedig az, hogy a tudatos cselekvéseket amik sok energiát vesznek igénybe átformálják tudat alatti, automatikus cselekvésekké amik sokkal gazdaságosabbak.

Azt vallják, hogy erre a „cuadrado”, négyzet gyakorlatok a legalkalmasabbak. Hasonlítanak a „rondos”, „cicázós” gyakorlatokhoz.

Az edzések felépítése U8-U19-ig:

• Probléma 1: Pozíciós „cuadraro”, Pozíciós „cuadrado” átmenetekkel, „Cuadrado” területváltásokkal 20 perc
• Probléma 2: Labdabirtoklást megcélzó játékok 20 perc
• Probléma 3: Kontratámadások 20 perc
• Probléma 4: Játék, Játék kondíciókkal megkötve 20 perc

Az edzések során egységben fejlesztik a technikai, taktikai, erőnléti és mentális képességeit egy játékosnak.
Például az ívelt átadást, a gyorsaságot és a kontratámadást egy gyakorlatban, labdarúgó környezetben fejlesztik. Minden egyes gyakorlathoz támadó és védekező célokat csatolnak.

10. A folyamatos fejlődés

Már legkisebb korosztálytól kezdve videóra veszik a legtöbb mérkőzést annak érdekében, hogy információt gyűjtsenek a játékosokról. Évente háromszor különböző méréseket végeznek el a játékosokon annak érdekében, hogy minél hamarabb felismerjék a játékos problémáit. Az egyéni problémák kiküszöbölését az együttes edzéseken kívül oldják meg, vagy a gyakorlás előtt vagy után.

Annak érdekében, hogy még érthetőbb legyen ez a módszer a következő ábrán látható lesz, hogy milyen típusú gyakorlatokat tiltottak be teljesen, minden korosztályban. Azokat amikben nincs önálló döntése a játékosnak. A „passz odafutok ahova passzoltam” gyakorlatokat.

Ezekben a feladatokban előre meghatározott sablon lépéseket kell végrehajtania a gyerekeknek, vagyis gyakorlatilag kimarad az észlelés-analizálás-döntés-végrehajtás folyamatából az első három fázis, mert folyamatosan csak azoknak az utasításoknak a végrehajtása történik, amit az edző előre megszabott a feladatban.

Így pedig semmilyen változást nem tudunk generálni az agyban, nem fognak létrejönni új neuronkapcsolatok, minimalizáljuk a döntéshozó képességét a játékosnak. Ami a futballista pályafutását tekintve katasztrófához vezet.

Továbbá mikor fordul elő a mérkőzésen az, hogy a játékos passz után odasprintel annak a játékosnak a helyére ahova passzolt (sok esetben úgy, hogy akkor ér oda amikor a labdát még éppen csak átvette a csapattársa)? Lehet csűrni csavarni az ilyen típusú edzéseket, gyakorlatokat jobbra-balra, fel-le, ezek attól még döntés nélküli, futballista agyi koncentrációt nem igénylő módszerek.

A cél pedig, hogy intelligens és kreatív játékosokat kell felnevelni, mert ők jelentik a különbséget és őket keresi a piac is.

Érdemes lehet kipróbálni és összehasonlítani ezeket a típusú feladatokat a „cuadrado” játékokkal egy edzésen belül. Én azt vettem észre, hogy az egyiknél sokszor értetlenül állnak a gyerekek és szinte minden másodpercben felszólal valaki, hogy „nem értem” és közben telik az idő az edzői magyarázattal.

A másik típusnál pedig motivált gyerekekkel találtam magamat szemben akik képesek folyamatos játékra és valóban elég 5-10 percenként megállítani őket két rövid kérdés és egy öblítés erejéig, majd lehet folytatni a gyakorlást. (Apró betűkkel megjegyezném, hogy véleményem szerint egy helyen lehet helye a sablonszerű, ahhoz hasonló típusú gyakorlatoknak az edzésen, de ezt majd egy másik írásban lenne érdemes kifejteni.)

FootballinBarcelona.com | A jó foci iránytűje | Gyakorlattípusok amiket betiltottak a Real Madridnál

Ennél természetesen sokkal részletesebb ez a módszer, megpróbáltam összefoglalni a lényeget. Egyébként maga a királyi csapat szerint jelenleg 7 év lemaradásban vannak ahhoz képest ahol tartaniuk kellene (ez az ő saját véleményük), folyamatosan azon dolgoznak, hogy ezt minél hamarabb ledolgozzák.

Lehet túl tudományosan hangzott is mindez, azonban olvassuk el Sir Alex Ferguson egy mondatát és remélem, hogy megértjük a jelentőségét annak, hogy miért kell folyamatosan fejlődnünk és akár olyan dolgokat is megtanulnunk amiről azt gondolnánk, hogy semmi köze ehhez az egész játékhoz:

A Sporttudomány kétséget kizáróan a legnagyobb és legfontosabb változás az életem során.

Láthatjuk, hogy tudományt és labdarúgást szoros egységben kell kezelnünk és igenis nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk neki.

Miközben Juan Luis előadását hallgattam folyamatosan járt az agyam, hogy az alapelveket tekintve ezt mondja Rafael Pol a Barcelona erőnléti edzője, Seirul-lo a Barcelona legendás erőnléti edzője, aki kb. 20 évet dolgozott a klubnál, beleértve a Guardiola korszakot is, Javier Mallo a Real Madrid erőnléti edzője (Zidane-al került fel az első csapathoz újra), Vítor Frade a taktikai periodizáció megalkotója, Julio Garganta a Porto és a portugál válogatott szakmai stábjának a tagja, José Mourinho, Rui Faría és még sorolhatnám a neveket.

Közben azon a mondaton gondolkozok amit Javier Mallo mondott. Ő saját maga megkérdőjelezi, hogy létezik-e olyan, hogy erőnléti edző? Aztán az előadás után váltottam néhány szót Juan Luissal és körülbelül a második mondata az volt, hogy akkor tudom-e, hogy erőnléti edző nem létezik.

Mondtam neki, hogy igen, lassan az itt töltött hónapok alatt már rájöttem. José Mourinhotól évekkel ezelőtt kérdezték meg az egyik interjúban, hogy milyen a kapcsolat közte és Rui Faría, az „erőnléti edzője” között? Erre azt válaszolta, hogy Faría sokkal több mint egy erőnléti edző és bármikor rá tudná bízni az egész csapat irányítását.

Tudván, hogy mindkettőjüket Vítor Frade oktatta, most már értem, hogy miért. Azt is talán kevesen tudják, hogy Mourinho munkássága még mindig rajta van a Real Madridon, mert Javier Mallo már az ő korszaka alatt is a stáb tagja volt. Mallo bemutatta nekünk, hogy most hogyan dolgoznak az első csapatnál. A taktikai periodizáció alapelveit követik.

Mindig mindent a játékból vezetnek le és abból építik fel a módszerüket. Remélem jól értelmezhető amit akarok mondani, hogy nem lehet valaki labdarúgó erőnléti edző úgy, hogy nem labdarúgó specifikus fejjel gondolkozik. Úgy, hogy nincs labdarúgó technikai, taktikai, fizikai és mentális ismerete. Természetesen ez ugyan úgy vonatkozik a labdarúgó edzőkre is (configurador el cerebro).

Bevallom őszintén, hogy otthon én nem tudtam ennyire globálisan gondolkozni a labdarúgásról, pedig valóban törekedtem rá. Itt mégis rá kellett jönnöm, hogy nagyon nagyon messze voltam tőle.

Így utólag pedig rájöttem azokra a dolgokra, hogy miket hibáztam el a munkám során. Otthon minden egyes edzés előtt és után törtem a fejem, hogy biztosan jól dolgozunk-e?!

Itt folyamatosan megkapom a kérdéseimre a válaszokat és bizony nekem is átformálták az agyamat és a gondolkodásomat.

Őszintén nézzünk magunkba, tartsunk reflexiót és tegyük fel magunknak a kérdést:

Én így tekintettem eddig a labdarúgásra és így oktattam a játékosaimnak?

Címlapkép: http://scicurious.scientopia.org/2011/05/04/science-101-the-neuron/